nyitólap

 

 

A szeretet és a remény Mikulása Nyomtatás E-mail

 

A Mikulás gondolatai

A szavak mágikus erejűek. A szavak lehűtenek, bántanak, sebeket okoznak, fájnak, békétlenséget szítanak, becsületet rombolnak le, barátokat választanak el, családokat tépnek szét, életeket tesznek tönkre. A szavak simogatnak, melegítenek, lelkesítenek, felemelnek, vigasztalnak, hitet adnak, mosolyt fakasztanak, elfeledtetik a rosszat. A szavak annyi mindenre használhatók, miért ne használjuk akkor a jóra. A szavak varázslatos szerek, csak bánni tudni kell velük. A szó a szeretet palástja.
 
A szeretet szavai örök emberi titkokat rejtenek. A szeretet tudja, miként lesz a szomorúságból derű, a sírásból kacagás, a zsákutcából kiút, a rosszból jó, az ellenségből barát, a hibából megbocsátás, a keserűből édes. A szavak varázslatos szerek, amikor a kéz ütni akar, a szeretet szava megsimogat, amikor a szem könnyes, a szeretet szava megtörli azt, amikor fáj az élet, a szeretet szava új reménységet ad.
 
A remény velünk születik és velünk hal meg. A remény örök társunk, ha már mindenki elhagyott, benne bízhatunk, hozzá fordulhatunk, rá építhetünk. A remény szótalan, de megértjük szavát, a remény gondolat, de valóságot teremt. A remény hitet ad, s a hit adja a reménységet.
 
A hit jó úton vezet, megerősít, vigaszt nyújt. A hit nem megfogható, de mindig kezed ügyében van. A hit ajándék, bizalom, bizakodás, biztonság, hűség és szeretet. A hit nem a valós dolgok világa, hanem a remélt dolgok valósága.
 
A Mikulás puttonyában a szaloncukor, a falovacska, a kisvonat, az alvós baba mellett ott szendereg a szeretet és a remény. A Mikulás szava simogat, megnyugtat, reményt ad akkor is, amikor már szinte minden elveszett. A Mikulásban hinni kell, s amit ígér, abban reménykedni.
 
Vannak emberek fehér szakállal, piros kabátban, hátukon zsákkal, kezükben bottal. A beöltözött ajándékozók pár napig lehajolnak a gyerekekhez, Miklós napján meglátogatják a fénylő ablakokat, megsimogatják a buksi fejeket és egy évre ismét köddé válnak. A Mikulás nem megy el, veled marad, benned él. A Mikulás nem születik és nem hal meg. A Mikulás jóságos öregember, mert csak az öregekben van meg az a bölcsesség, hogy tudnak hinni, remélni, szeretni és bánni a szavakkal. A Mikulás mindig és mindenhol ott van. A szeretet, a gyermekek mosolya, az igaz emberek teszik őt láthatóvá. Ha ballag az utcán, s ráköszönnek, tudja, jó helyen jár. Kedves apuka, anyuka! Ha megnősz, te is lehetsz Mikulás, csak higgy, és tápláld mások hitét, csak szeress, és taníts, hogy szeretni tudjanak, remélj, hogy másokban erősíteni tudd a reményt, szólj mindig kedvesen, hogy a körülötted lévőkbe beköltözzön az erő.
 

 

 

 

Egy kép emlékeimből




A Mikulás webmestere: archi.hu